Emlék
Szemben lovagol, a mellei lobognak, a vállamon támaszkodik, majd hátra dől és a sípcsontomon tartja magát, úgy ugrál. Aztán rámül és néha maga alá nyúl, csakhogy megfogja a zacsim. Ügyes ez a nő. Nincs kétség.
Másik
Hasalt, feltérdelve, fenekét kinyomva, karját két oldalra szétrakva, a lepedőt markolva, arca a lepedőbe nyomva, vagy félrefordítva, esetleg magától a fenekét széthúzva "ide tedd be!". Nyögött, élvezett. Ebben a pózban nincs olyan fenék, amire azt mondanád, nem a világ legszebbje.